Pénteki bejegyzésemben a vezetői szerepeket foglaltam össze. Ezen a héten azokat a lehetséges problémákat mutatom be, melyek fejtörést okozhatnak bármely vezetőnek csapatának irányításakor. Az első és nagyon lényeges probléma a bizalom kérdése.
Az értelmező szótárak szerint a bizalom a kölcsönös egyetértés és kedvelés magas szintje. Az a szint, melyen nem tartjuk szükségesnek a másik értékeinek, tetteinek, szándékainak és becsületességének folyamatos ellenőrzését. Biztosak vagyunk abban, hogy a másik a lehető legjobbat és legjobban cselekszi majd.
A bizalmat tekinthetjük pszichológiai állapotnak, melyet kognitív és érzelmi folyamatok alakítanak ki. Értékelhetjük azonban racionális döntésként is, mely sajátos döntés- és preferenciarendszeren alapszik. Szociológiai megközelítésben a bizalom nem más, mint kapcsolati modell, egyfajta társas orientáció a világ és mások felé.
Általánosan elfogadott gazdasági és vezetéstudományi tétel, hogy a jól működő csapatmunka erősíti a szervezetet és elősegíti a célok elérését. A jó csapatok munkatársai megbíznak egymásban és vezetőjükben. Azaz gondolati és érzelmi bázison is tisztában vannak azzal, hogy munkatársaik az adott helyzetben a legjobb tudásuk szerint és a legjobb szándékkal cselekszenek.
A munkakörnyezet érzelmi biztonságot ad. A csapattagok ismerik saját és társaik erősségeit és gyengeségeit, és tisztában vannak a csapatban elfoglalt helyükkel, szerepükkel és felelősségükkel. Félelmeiket és gyengeségeiket a többi csapattárs elfogadja és a fejlődés és tanulás lehetőségeként értékeli.
A csapat vezetőjének felelőssége gondoskodni a csapat bizalmi szintjének emeléséről. A coaching-folyamatban a vezető támogatást kap csapatának értékeléséhez, a bizalmi szint felméréséhez. A coach által kísért gondolatok elvezetnek a csapatmunka javításának módszeréhez. Van kedve próbát tenni?