Tegnap egy kedves régi ismerőssel futottam össze, aki örömmel számolt be arról, hogy rendszeresen olvassa a blogomat - őt ezúton is üdvözlöm! Gyorsan el is mesélte, hogy mennyire örült az empátiáról és érzésekről szóló cikksorozatnak, mert megbizonyosodott arról, hogy bizony magas az EQ-ja. Persze jól belemerültünk a témába és kitértünk arra is, hogy mi nem az empátia.
Elevenítsük csak fel, hogy mi is az empátia feltétele? Csupán annyi, hogy érzéseink a másik ember érzéseit, élményeit tükrözzék. Épp ezért észleléskor nem a racionális szempontok, hanem az érzelmi elemek állnak előtérben. A hétköznapokban gyakori, hogy a helyzetet, személyt, érzést érintő feltételezésünk tudattalanul is racionális síkon alakul ki. Előre feltételezzük, tudjuk, hogy ki mit fog mondani, mi fog történni, ki hogyan fog viselkedni. Később ezt hajlamosak vagyunk tudatosan empátiaként értékelni.
Pedig ezek a feltevések az emberi magatartás közös normáinak ismeretén alapulnak. Pontosan arra valók, hogy összehangolják az egymással kapcsolatban levő emberek viselkedését. Nevezhetjük közös szociális vagy társas ismeretnek, helyzetértékelésnek is. Az ilyen tanult ismeretek alapján feltételezzük joggal, hogy akinek köszönünk, az visszaköszön, hogy akire rákiabálunk az visszakiabál és megállunk a rendőr intésére, kézjelére. Nem csak a viselkedés módja, hanem a cselekvés készségességére is előre lehet számítani, ha ismerjük a társadalmi szerepeket és a hozzájuk kapcsolatos normákat. Itt lépünk a szociológia tudományának területére, a modern szerepelmélet Ralph Linton által meghatározott definíciójához.
Összefoglalva: a társadalmi ismeretek, szociális társas tanult reakciók és szerepek ismeretéből adódó feltételezések a másik ember várható viselkedéséről nem empátia. Persze a széles körű tapasztalatokkal és a kapcsolatok, viszonyok tudatos felismerésével nagyon jól lehet boldogulni az élet számos területén. Az összefüggések ismerete, a tudatos értelmezés és az értelem túlsúlya néha az empátia rovására is megy. Hiszen ilyenkor szabályok alapján ítélünk. Az empátia érzésekre rezonál. Az empátiás úton szerzett érzelmek feldolgozásában már más a helyzet: a tapasztalatok, ismeretek megkönnyítik a helyzet és az érzelmek értékelését, értelmezését.
