HTML

Bemutatkozás

Örvényesi Rita marketing coach vagyok. Marketing-folyamatokat és szervezeteket támogatok egyéni és team-cochinggal. Erős, megbízható, gyakorlatias és a kihívásokat kedvelő coachként hatékony és megtérülő coaching folyamatokra törekszem.

Bővebben »

Munkamódszerem

A Verto elnevezés a latin "vertere" szóból származik. A jelentése fordul. A Verto Coaching nevéhez hűen arra törekszem, hogy fordulatot hozzak a coaching-partner életébe. Tudatos emberi és munkakapcsolatot felépítve, együtt gondolkozva, odafigyelve inspirálom, katalizálom őt saját, rejtett képességeinek, készségeinek feltárására, fejlesztésére.

Bővebben»

Önismret

"Lassan haladok, de sohasem hátrafelé." Abraham Lincoln szavai mindannyiunk számára biztatást jelenthetnek. Az önismeret útján elindulni nehéz csak, kezdetben lassan lépegetünk, bizonytalanul és félve ismerkedünk saját érzelmeinkkel, gondolatainkkal. Ahogy haladunk előre, egyre többet és többet szeretnénk tudni magunkról, s megértjük, hogy az önismereti vizsgálódás egész életünkön át tart.

A kognitív disszonancia - az önigazolás

2011.07.09. 11:23

Az önigazolás a pozitív énkép fenntartására irányuló gondolati működés. Az önigazolás akkor a legerősebb, ha az ember cselekedeteiért felelősséget vállal és azoknak súlyos negatív hatásai, visszavonhatatlan következményei vagy veszélyes eredményei vannak. Akkor, ha nagy a tét: idő, pénz, befektetett erőfeszítés és munka a kockázat tárgya. Az önigazolás általában akkor lép működésbe, ha az egyén erkölcsi vagy intellektuális értékei sérülnek vagy sérülni látszanak.

Az emberek többsége - főként a nyugati típusúak - pozitív önképpel rendelkeznek, azaz önmagukat értékesnek, intelligensnek, kompetensnek és tisztességesnek tartják. Az ember önértékelését az határozza meg, hogy hova helyezi önmagát az erény és bűn valamint az ésszerű és ésszerűtlen skálán. Az egyén folyamatosan értékeli, hogy egy cselekedetének eredménye összeegyeztethető-e az önértékelését meghatározó mércéjével és a pozitív önképpel. Ha úgy érzi, hogy az általa okozott helyzet következménye káros, de más értékeket szolgálnak, az a külső igazolás. Belső önigazolásnak azt a gondolati folyamatot nevezzük, mely során az egyén meggyőzi önmagát, hogy a történtek ellenére ugyanúgy szereti és becsüli magát.

A kognitív disszonancia, azaz ellentmondás akkor lép fel, ha az egyén gondolatából a társadalmi közmegegyezés szerint logikailag és erkölcsileg más elem következik, mint az egyén önigazoló eleme. Ha két, lélektanilag összeegyeztethetetlen gondolat merül fel az emberben, az feszültségek okoz. (Például: "a dohányzás káros az egészségre" de "cigaretta nélkül nem bírom a stresszt".) A disszonancia mindig kényelmetlen és kellemetlen, szorongáshoz vezet, ezért az egyén az ellentmondás feloldására törekszik. Ha nem sikerül feloldani a disszonanciát (például nem sikerül leszokni a dohányzásról), akkor önbecsapással és öncsalással igyekszik a személyiség megnyugtatni önmagát. ("A dohányzás miatt nem eszem annyi édességet, ezért nem fogok elhízni.")

A disszonancia feloldásának módja például, hogy az egyén nem vesz tudomást azokról az érvekről, melyek ellentmondanak saját választásának, döntésének.
Szintén a disszonancia csökkentését szolgálják az énvédő, más néven elhárító mechanizmusok.

A kognitív disszonancia szakértője és kutatója Elliot Aronson.

Könyvajánló

komment

Címkék: személyes önértékelés gondolkodás folyamat önkritika pszichológia önismeret önbizalom önvallomás kognitív kognitív disszonancia

süti beállítások módosítása