A tranzakcióanalízis személyiség- és szisztematikus pszichológiai elmélet, megalkotója a kanadai származású Eric Berne (1910-1970). 1964-ben megalakították a Nemzetközi Tranzakcióanalízis Szövetséget (ITAA). Ugyanebben az évben megjelent Berne legismertebb műve, az Emberi játszmák. (link link link)
A Berne által leírt három énállapot (Szülői én, Felnőtti én és Gyermeki én) párhuzamba állítható Sigmund Freud személyiségelméletével.
Szülői (Sz): amikor úgy viselkedek, gondolkodom és érzek, ahogy azt szüleimtől láttam, vagy szülő figuráimról másoltam, akkor Szülői én-állapotban vagyok.
Felnőtt (F): amikor olyan módon gondolkodom, viselkedem és érzek, hogy ez a körülöttem történő eseményekre közvetlen reakció, melynek során felhasználom összes felnőtt képességemet, akkor Felnőtt én állapotban vagyok.
Gyermeki (Gy): ha úgy viselkedek, gondolkodom és érzek, mint gyermekkoromban, akkor Gyermeki én-állapotban vagyok.
Az egészséges és kiegyensúlyozott személyiségnek mind a három én-állapotára szüksége van. A Felnőttre szükségünk van az „itt-és-most” probléma megoldásban, képessé tesz minket arra, hogy az életet kompetens hatékony módon éljük. A társadalomba való beilleszkedéshez a Szülőiben hordozott szabályok sorára van szükség. Gyermeki én-állapotunkban juthatunk el a gyermekkorunkban birtokolt intuitív képességekhez.
Berne vizsgálta, hogy az egyes tranzakciók (azaz simogatások, közlések, kommunikációs részegységek) az egyén melyik énállapotából indulnak, és a másik félnek melyik énálapotát célozzák meg. Megkülönböztet kiegészítő, keresztezett, rejtett és úgynevezett duplafenekű tranzakciót.
Forrás: Wikipédia
Könyvajánló:
F. Várkonyi Zsuzsa: Tanulom magam
Eric Berne: EMberi játszmák
