Milyen gyakran használt kifejezés. De mindenki tudja, hogy mit is jelent? Kit nevezünk hitelesnek?
Hiteles az az ember, aki a beszélgetés során őszinte beszélgetőtársával. Aki hiteles, az készségesen kifejezi érzéseit velem szemben. Nyílt és megbízható, önmagát adja. Figyelme a beszélgetés során a beszélgetőtársra irányul. Az az érzés kerekedik felül, hogy tudom, érzem: bízhatok benne, rábízhatom magam. Hiteles az, aki nem titkol semmit, aki a beszélgetés során megnyílik és érzem, magam is megnyílhatok.
Ha valaki nem hiteles, akkor az alapvető bizalom rendül meg. Elvész az őszinteség. A ráhagyatkozás, a megnyílás képessége veszik el. Nem hiteles az az ember, akivel beszélgetve érzem, hogy szerepet játszik. Érzem, hogy felszínes, felületes. A nem hiteles ember zavarba jön, ha bizonyos témák szóba kerülnek. Kerüli a beszélgetést, eltereli a szót. Ha valaki azt akarja elhitetni velem, hogy jobban kedvel, mint a valóságban, akkor tudom, nem hiteles. Ha azt mutatja, hogy jobban megért, mint valójában, tudom, nem hiteles. Aki egy beszélgetés során egyáltalán nem érzi jól magát a bőrében, de kívülről semmi nem lehet észrevenni, az nem hiteles. Aki maga sem tudja, milyenek a valóságos érzései velem szemben, az számomra nem hiteles. Ha úgy érzem, hogy a külső reakciói, kijelentései eltérnek a velem szemben való érzéseitől, akkor az az ember számomra nem hiteles. Hiteltelen az, aki egy beszélgetés során hamis benyomást tesz rám. Hiteltelenség jele, ha azt hiszem, olyan érzései vannak, melyek a kettőnk kapcsolatát megnehezíti, de ezeket nem mondja el.
A hitelesség mindig ott kezdődik, amikor a negatív élményről is tudok oldottan beszélni, és közben tudom, hogy ezért én vagyok a felelős. Merem átélni az ezzel járó fájdalmat, de ezért is felelősséget vállalok azzal, hogy holnaptól mindent megteszek, hogy ezen változtassak napról napra. (Csernus Imre)
