A hétfői bejegyzéseim általában vasárnap születnek. Most épp úgy esett, hogy a család focirajongó tajgai épp a Real Madrid - Barcelona spanyol szuperkupa-meccset nézték valamelyik sportadón. Akaratlanul is követtem a közvetítést, oda-oda lestem a képernyőre. Egy idő után tudatosan kezdtem figyelni a két csapat játékát, küzdelmét.
Érdekes volt látni az edzők kommunikációját, a csapattagok egymáshoz való viszonyulását és a teljesítményhez, sikerhez vagy épp a sikertelenséghez kötődő érzelmeiket. Miként befolyásolják a feltörő indulatok az eredményességet? Melyik játékosnak mi a fontos? Az egyéni teljesítmény vagy a csapatérdek? Miként lehet összhangot teremteni az egyéni motivációk és a csapatjáték közt? Mi hajtja a játékosokat?
Itt következik a cikk írásakor átélt "saját élmény": a Góóóóóóóóóóóól! kiáltások és a méltatlankodó felhördülések... Nézem a pályán futó 22 játékost...
A csapatsportban a csapat tagjai egymás bizalmát élvezve, közös célokért, elkötelezetten küzdenek. Amint valaki saját érdekeit helyezi előtérbe, pillanatok alatt megbomlik a csapat összhangja és gyengül ereje is. Az eredményért vállalt felelősség óriási terhet ró minden játékosra, de a fel nem vállalt felelősség végzetes a csapat egységére tekintve. Az egyes csapattagok közti konfliktusok kerülése rejtett feszültségekhez vezethet. A féktelenül szabadjára engedett indulatok és személyeskedő küzdelmek pedig megölik a csapatszellemet. Az edző és a sportpszichológus feladata a csapat egységének megteremtése és a csapatszerepek egyensúlyban tartása.
A sport öröm, a sport játék, mely próbára teszi az emberi teljesítő- és állóképességet. Ha a sportolók motivációját vizsgáljuk, azt tapasztaljuk, hogy a sportot nem a tevékenységért végzik, hanem az eredményért, a sikerért. De a versenyzés nem csak az élsportra jellemző. A testi ügyességre, erőre, a logikus és gyors gondolkodásra, taktikai érzékre, képzettségre ma az élet minden területén szükség van. A versengés az ember lételeme, nélküle nincs teljesítményigény. A versengés öröme és a kecsegtető eredmény, a siker vonzza az embereket nézőként, edzőként vagy csapattagként, magányos küzdőként a sportba. A nézők beleélik magukat a versenyzők helyébe, osztoznak a sikereken vagy együttéreznek a vesztessel.
Ugye tudják, hogy az edző mellett dolgozik egy sportpszichológus is? Amerikában már az 50-es évektől kezdődően pszichológus kíséri a sportolók egyéni felkészülését és szerepléseit. Feladata a lelki támogatás mellett a feszültség és figyelmi szintek meghatározása, az egyéni teljesítmény növelési lehetőségeinek feltárása. A teljesítőképesség ingadozásának felismerése és az okok megtalálása hozzájárul az egyenletes és magas szintű sportteljesítményhez.
Szerintem van párhuzam a munkahelyi csapatok és a foci közt. Ön mit gondol?
