Az új esztendő első napjaiban az új kezdetekről, új életről tett kijelentések szokványosak. Fogadalmak, hogy ezután többet alszom, olvasok, tornázom, hogy többet foglalkozom a barátaimmal és a családommal. "Új életet kezdek!" - mondják sokan, s szándékuk szerint mindent a feje tetejére állítanának. Ezért azután sokan - néha még maguk sem - nem is bíznak hitelességükben, így a fogadalmak tavaszra már el is vesznek az idő homályában.
Most, 2012. január 1-én mégis le kell írnom, hogy ez az év számomra valóban más, új élet kezdetét jelenti. Ahogy bemutatkozásomban is szerepel, egy nemzetközi reklámügynökségen eltöltött tanulóidő után hosszú éveken át voltam nemzetközi kereskedelmi vállalatok marketingigazgatója. Egyetlen percét sem bánom, mert minden nap értékes tudás, tapasztalatok birtokosa lehettem. Kiváló emberekkel dolgozhattam együtt, projektek gazdájaként megéltem a sikereket és a kudarcokat egyaránt.
Változást egy coach hozott az életembe, aki megmutatta, hogy a multi-léten kívül is van "élet". Tanulásra, elfogadásra és mások megoldásainak elfogadására inspirált. Annyira magával ragadott a coaching-folyamat, melyben ügyfélként élvezhettem coachom figyelmét, hogy elhatároztam: magam is coach leszek. Egy hónap múlva már a diplomaosztóra készülök...
Nos, ezzel a változással függ össze az is, hogy január 1-től távozom eddigi munkáltatómtól és önálló coachként dolgozom tovább. Felelősség, öröm és óriási nyitottság, kíváncsiság érzései kavarognak bennem.
"Hálás vagyok az új évekért és új kezdetekért. Alapvető szükséglete az embernek, hogy időnként újjászülessen."
(Ricghard Paul Evans)
