Verto Coaching

Sokat foglalkoztat mostanában a kreativitás kérdése, mert marketingesként oly sokszor vártak tőlem és vártam én is másoktól kreativitást. Kreatív megoldásokat, ötleteket, munkatársakat szeretnénk nem csak a reklámok és marketing világában, hanem a munka bármely területén. Coaching-partnereimben önismereti munkájuk során egyre gyakrabban felmerülő kérdés, hogy:



Mi a kreativitás?


Az alkotókészség a személyiség gondolati és cselekvési képességeinek összerendezettsége, mely lehetővé teszi valami új megteremtését, azaz az alkotást. Minden ember elképzel, gondolkodik, kitalál, kombinál és megvalósít. Minden ember kíváncsi és érdeklődik valami iránt. De az alkotás előfeltétele az önbizalom, a magabiztosság,  az önkifejezés szándéka. Minél nagyobb a meglevő korlátok elleni lázadás, minél magasabb szintű a nonkonformitás, minél nagyobb a környezet megváltoztatására vonatkozó szándék és a konstruktív megoldásokra való törekvés, annál magasabb a kreativitás szintje.

Mely tulajdonságok jellemzik az eltérő, kreatív gondolkodást?

A könnyedség (fluency) lényege, hogy mennyire vagyunk szellemi tevékenységeink során gyorsak, könnyedek. Milyen gyorsan és mennyiségben tudjuk feldolgozni és aktivizálni a rendelkezésünkre álló információkat, tudást, s milyen folyékonyan és könnyedén tudjuk kifejezni gondolatainkat, asszociációinkat, élményeinket, tapasztalatainkat.

A hajlékonyság, rugalmasság (flexibility) fontos kreatív tulajdonság. Hányféle módon tudunk megközelíteni egy problémát? Mennyire vagyunk képesek spontán alkalmazkodni vagy adaptálni szellemi teljesítményünket a változó igényekhez képest? Mennyire mozgékony az elménk s mennyire játékos?

Az eredetiség (originality) a nem mindennapi és a ritka, váratlan, találó, újszerű, szokatlan gondolatok és szellemiség jelzője. E tulajdonságnál érzékelhető jól az intelligencia és a kreativitás közti különbség. Hiszen az intelligencia a tudott ismeretek alkalmazása továbbfejlesztés nélkül. A kreativitás a tudott ismereteken túl újat hoz létre, eredeti megközelítést alkot.

Az újrafogalmazás (redefinition) a meglevő szellemi tudás, struktúra újraértelmezése. Az újszerű megközelítés, felülvizsgálat, átértékelés, átalakítás és átszervezés jellemző rá.

A problémaérzékenység, szenzitivás (sensibility) az akár rejtett gondok, ellentétek, ellentmondó érzelmek feltárását és meglátását jelenti. Az észlelésen, megértésen túl megszületik a megoldás igénye valamint a megoldással járó következmények vállalása is.

A kidolgozás (ellaboráció) a teljesség és komplexitás igénye. Az ötletek megvalósítása nélkül a kreativitás csupán szellemi síkon marad meg, nem válik alkotássá. Az alkotás folyamata gyakran hosszú, fárasztó és kitartó munkát igényel.

Különös élményem volt tegnap... Végre megtaláltam azt a mozgásformát, ahol a figyelmemet, a koncentrációmat és az agyamat használhatom. Sőt, használnom is kell, mert ellenkező esetben - engedelmeskedve a gravitáció törvényének -  simán leesik a labda a MediBall-ütőről. A koncentrált gyakorlás, egyéni és páros játék után a gondolataimnak nem tudtam megállj parancsolni.

Az jutott eszembe, hogy milyen kiváló eszköz a coachingban az egyszerű ütő és a homokkal töltött labda. Arra jó, hogy a gondolatainkat, viselkedésünket mozgásban képezze le. A jobb vagy a bal agyfélteke működése, az egyoldalú gondolkodás, a berögzült megoldásokhoz való ragaszkodás és az elengedés hiánya, a konfliktusok kezelése, tűrése és a rugalmasság tükröződik a játékban. Oldja a stresszt, tudatosítja a koncentrációt. Gyors sikerekkel (quick wins) növeli az önbizalmat és sikerélményt ad.

Magam is megütköztem, amikor észrevettem, hogy nem vagyok képes a bal kezemet olyan készségszinten használni, mint a jobbat. Hogy az első reakcióm a labda visszaütése és nem a vele való együtt mozgás. Az egyensúlyozás és az akaratból megoldás jön azonnal, nem pedig a rugalmasság, az elfogadás és az integrálás... Igen, tudom, a hosszas multi-lét megszokott reakciói ivódtak mozdulataimba.

Vajon mennyien dolgoznak úgy irodákban vezetőként vagy csapattagként, hogy a konfliktusokat állandóan visszapasszolják? A kapott és feldobott labdákat pedig leütik vagy visszadobják? Mennyien ugranak el a feladatok és problémák elől? Mennyien utasítanak vissza emberi kapcsolatokat? Mennyien nem értik a labdát dobó másik szándékait? Mennyien rugalmasak és mennyien nem? Vajon mennyire képesek az emberek kihasználni mások energiát és mennyien képesek a rosszat, az ártót elengedni és nem beleütközni?

Elhatároztam: team coachingban biztosan kipróbálom a MediBallt...

Ma délelőtt egyszerű bútorokat szereltem össze: polcot, cipőtartó állványt. Lassan ment a munka: értelmeztem a rajzokat, ábrákat, keresgéltem a szerszámok közt a ládában.  Bizonytalan voltam, kétszer is leellenőriztem mindent, nehogy hibázzak. A kisfiam adogatta a csavarokat, meg néha elrejtett előlem néhány apró alkatrészt. Jó kis játék volt!

"A türelem nem azt jelenti, hogy "a békesség kedvéért" úgy teszünk, mintha egyetértenénk. A türelem párbeszédre ösztönöz, hogy jobban megértsük a másik fél gondolatait, érzéseit és magatartását." (Gary Chapman)

Mennyire kell türelmesnek lennem? Meddig kell várnom egy üzleti döntés eredményére? Mikor kell beavatkoznom? Meddig legyek türelmes a munkatársakkal, a tárgyalópartnerrel, a beszállítókkal vagy a vevőkkel? Hol a határ? Ki húzza meg a határvonalat? Ki mondja meg a határidőt?

Ezeket a kérdéseket tette fel magának középvállalkozását vezető coaching-ügyfelem. Természetesen szépen sorban meg is válaszolta őket önmagának...  Mert a határokat mindig magunknak szabjuk. Mert a türelem időt és teret enged a gondolkodásnak. Nem a kapkodó cselekvést helyezi előtérbe. Nem a gyors és azonnali megoldást keresi. A türelem több szemszögből engedi látni a helyzetet. A türelem információkhoz és tapasztalatokhoz juttat. A végén azután megszülethet a döntés. A döntés arról, hogy tűrjük-e még a mulasztásokat, a halogatást, az érdektelenséget vagy épp az időhúzást.

Coaching-partnerem azt a megoldást találta helyesnek, ha egy-egy helyzetben előre igyekszik tudatosan kijelölni azt a pontot - tényezők, rendelkezésre álló információk és tapasztalata, tudása által meghatározott eseményt - valamint azt időpontot, ahol véget ér a türelem.

Általános tévhit, hogy a kérdezés csak egy valamire jó: információ szerzésére. Nézzük csak, mi mindent lehet még jól irányzott kérdésekkel elérni!

Egy megbeszélés, értekezlet vagy üzleti tárgyalás, munkahelyi beszélgetés során jól feltett kérdés megtöri a monológot. Aktivizálja a partnert és párbeszédet indít el. Aki kérdez, megengedi a másiknak a véleménynyilvánítást és rábízza a tudásmegosztás kompetenciáját. A beszélgetőtársat helyezi előtérbe.

"Ne kívánj másnak látszani, mint amilyen vagy, mert minden tettetés akadálya az igazság tiszta fényének, melynek úgy kell átsugároznia rajtad, miként napfény ragyog át a tiszta üvegen."

(Jiddu Krishnamurti)

Tartoztam egy beszámolóval, hiszen két hete a Siketek és Nagyothallók Országos Szövetsége hívott meg előadóként az egészségnapra. Íme az élmények:

Rég éreztem ennyire jól magam. A szövetség vezetői ismét tartalmas és színes programot állítottak össze az allergiavizsgálattól a munkahelykeresésig. Megnyugtató érzés volt látni, hogy mások is önszántukból segítenek, ki-ki szakértelme szerint. Önéletrajzírás, álláslehetőség, jogi tanácsadás ...

A résztvevők pedig felszabadultan beszélgettek. Örültek egymás társaságának, mindenhonnan hangos beszélgetés hallatszott - vagy épp nem hallatszott - mert hevesen jeleltek. Voltak, akik babakocsival érkeztek, mások családtagjaikat hozták magukkal. Éreztem a nyitottságot, a bizalmat, az életigenlést és az örömet.

Ezen a rendezvények kaptam bemutatkozási lehetőséget coachként. Szerettem volna, ha a nagyothallók közössége jobban megismer és elfogadja a támogatásomat és a térítésmentes coachingot. Rövid előadásomban a ragyogó napfény zavart csak kicsit, a projektor használhatatlannak minősült, de mindannyian örültünk a szép őszi napsütésnek. A jeltolmács-hölgy pedig azon igyekezett, hogy "lefordítsa" jelnyelvre, mi is a coaching...

A munka folytatódik, várom a hallássérült coaching-partnerek jelentkezését.

Társadalmi felelősségvállalás